Fricsay Ferenc (1914-1963) | 155. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

Licitjeim

Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Tovább

Megfigyelt tételek

Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Előző tétel

Ugrás

Következő tétel

Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:

Ettől	Eddig	Licitlépcső
Ft-tól	4 999 Ft-ig	200 Ft
5 000 Ft-tól	9 999 Ft-ig	500 Ft
10 000 Ft-tól	49 999 Ft-ig	1 000 Ft
50 000 Ft-tól	99 999 Ft-ig	2 000 Ft
100 000 Ft-tól	199 999 Ft-ig	5 000 Ft
200 000 Ft-tól	499 999 Ft-ig	10 000 Ft
500 000 Ft-tól	999 999 Ft-ig	20 000 Ft
1 000 000 Ft-tól	-	50 000 Ft

Megfigyelem

303. tétel

Fricsay Ferenc (1914-1963) karmesternek, Bartók, Kodály és Dohnányi tanítványának kézzel írt, aláírt levele, melyben megköszöni az ismeretlen címzett segítségét, melyet egy koncert létrejötte érdekében tesz.

Kikiáltási ár:	8 000 Ft 21.9 EUR
Licitálható	(várható lejárat)
Katalógus adatok:	155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

Licitálok

Regisztráció

LICITÜGYNÖK BEÁLLÍTÁSA: Itt tud vételi megbízást beállítani.

Beállítom

Fricsay Ferenc (1914-1963)

karmesternek, Bartók, Kodály és Dohnányi tanítványának kézzel írt, aláírt levele, melyben megköszöni az ismeretlen címzett segítségét, melyet egy koncert létrejötte érdekében tesz.

20 x 21 cm

Fricsay Ferenc (1914. augusztus 9., Budapest – 1963. február 20., Bázel) a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar karmestere volt, akinek művészete a második világháború utáni európai zenei élet meghatározó részévé vált. Édesapja, Fricsay Richárd katonakarmester és zeneszerző korán felismerte fia kivételes tehetségét, így már gyermekkorában több hangszeren – zongorán, hegedűn, klarinéton, harsonán és ütőhangszereken – tanult. A budapesti Zeneakadémián Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó növendéke volt, akik döntő hatást gyakoroltak zenei gondolkodására. Pályáját Szegeden kezdte, ahol a Filharmonikus Zenekar és a Városi Színház karmestereként dolgozott, emellett édesapját követte a katonazenekar élén is. 1939-ben mutatkozott be a budapesti Operaházban, majd 1945-ben az Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság vezető karmestere lett. Nemzetközi áttörését az 1947-es Salzburgi Ünnepi Játékokon érte el, amikor Otto Klemperer helyett beugorva óriási sikert aratott Gottfried von Einem Dantons Tod című operájának ősbemutatóján. Ettől kezdve Európa vezető operaházai és zenekarai hívták vendégkarmesternek. 1948-tól a berlini RIAS Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója volt, később a Berlini Városi Opera, a Bajor Állami Opera és a Deutsche Oper Berlin vezető karmestereként is működött, emellett rendszeresen vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat, a Berlini Filharmonikusokat, a Bostoni Szimfonikus Zenekart és számos más világhírű együttest. Előadói stílusát rendkívüli pontosság, átlátható hangzás, feszes ritmus, ugyanakkor mély líraiság és drámai erő jellemezte. Különösen Mozart, Beethoven, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dvořák, Csajkovszkij és Verdi műveinek egyik legjelentősebb tolmácsolójaként tartják számon. A Deutsche Grammophonnál készített felvételei – köztük Mozart Varázsfuvolája és Don Giovannija, Beethoven és Dvořák szimfóniái, valamint Bartók zenekari művei – ma is a hanglemeztörténet klasszikusai közé tartoznak. Súlyos betegsége ellenére élete utolsó éveiben is tovább dolgozott, bár egyre ritkábban vállalhatott fellépéseket. 1962-ben jelent meg Über Mozart und Bartók című könyve, amelyben két legfontosabb zenei eszményéről fejtette ki gondolatait. Mindössze 48 évesen, Bázelben hunyt el. Rövid pályafutása ellenére maradandó hatást gyakorolt a karmesteri művészet fejlődésére, felvételei és interpretációi ma is etalonnak számítanak, nevét pedig a magyar és a nemzetközi zenetörténet legnagyobb karmesterei között tartják számon. Középen kereszteb eghajtott.