Basilides Mária (1886–1946) | 156. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

Licitjeim

Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Tovább

Megfigyelt tételek

Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Előző tétel

Ugrás

Következő tétel

Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:

Ettől	Eddig	Licitlépcső
Ft-tól	4 999 Ft-ig	200 Ft
5 000 Ft-tól	9 999 Ft-ig	500 Ft
10 000 Ft-tól	49 999 Ft-ig	1 000 Ft
50 000 Ft-tól	99 999 Ft-ig	2 000 Ft
100 000 Ft-tól	199 999 Ft-ig	5 000 Ft
200 000 Ft-tól	499 999 Ft-ig	10 000 Ft
500 000 Ft-tól	999 999 Ft-ig	20 000 Ft
1 000 000 Ft-tól	-	50 000 Ft

Megfigyelem

300. tétel

Basilides Mária (1886–1946) operaénekes műsorfüzetei, 7 db. Mindegyiket a Rózsavölgyi és Társa kiadó rendezte a Zeneakadémia nagytermében, ugyanannak a kocertsorozatnak voltak részei.

Kikiáltási ár:	3 000 Ft 8.2 EUR
Hamarosan
Katalógus adatok:	156. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

Basilides Mária (1886–1946)

operaénekes műsorfüzetei, 7 db. Mindegyiket a Rózsavölgyi és Társa kiadó rendezte a Zeneakadémia nagytermében, ugyanannak a kocertsorozatnak voltak részei. A hét műsorfüzet az alábbi koncertekre készült. 1928. február 18. Schubert-dalest; 1930. október 15. Népdalest; 1930. november 28. Dalestje (I. bérleti est); 1930. december 16. Schubert-dalestje; 1931. március 7. Bach–Händel estje (III. bérleti est); 1937. január 7. Schubert-dalestje (II. bérleti est); 1939. január 5.; Schubert-dalestje. 8 oldalas füzetek, bennük a koncerten előadott dalok szövege eredeti nyelven.

Budapest

7 műsorfüzet

Fűzve, kiadói borítékban.

15 x 21

Súly: 200 g

Basilides Mária (1886–1946) a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar alt- és mezzoszoprán énekesnője volt. Bár Jolsván (ma Jelšava, Szlovákia) született, pályája teljes egészében a magyar zenei élethez kötődött. A Zeneakadémián Sík József növendéke volt, majd 1911-ben a Népopera megnyitó előadásán debütált Jean Nouguès Quo vadis? című operájában. 1915-től haláláig a Magyar Királyi Operaház tagja volt. Hangjának bársonyos színe, rendkívüli szövegmondása és mély zenei intelligenciája tette kivételes művésszé. Repertoárja a barokk operáktól (Monteverdi, Händel) Verdin és Wagnereken át a kortárs magyar zenéig terjedt, de különösen dalénekesként és oratóriuménekesként vált világhírűvé. A Bach-passiók, a h-moll mise és más nagy oratóriumok egyik legelismertebb magyar előadója volt. Különösen szoros kapcsolat fűzte Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz. Ő volt Bartók népdalfeldolgozásainak egyik legjelentősebb tolmácsolója, Kodály pedig több művét is az ő hangjára formálta; a Székely fonó Gazdaasszony szerepét kifejezetten számára írta, és ő énekelte az 1932-es ősbemutatón. Rendszeresen hangversenyzett Berlinben, Münchenben, Drezdában, Prágában, Koppenhágában és más európai városokban. A külföldi kritika nemcsak operai alakításait, hanem különösen Schubert-, Schumann- és Brahms-dalestjeit méltatta. Jó illetve közepes állapotú füzetek, némelyiken középen hajtásnyom.