Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
269. tétel
| Kikiáltási ár: |
2 000 Ft
5.5 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. I. Történelmi, közigazgatási iratok, oklevelek, kéziratok, levelek. |
| Rajk Lászlóné (1914-1981) |
| Rajk László feleségének Szávay Nándor tankerületi igazgatónak írt levele, melyben a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Titkáraként elkéri a Ranolder utcai iskola fiúkórusát a magyar nők második országos találkozójára. |
| 21 x 29 cm |
| Rajk Lászlóné, született Földi Júlia (Budapest, 1914. február 9. – Budapest, 1981. szeptember 6.) kommunista politikus, könyvtáros, levéltáros volt. A magyar történelem egyik különleges alakja: a kommunista mozgalom elkötelezett híveként indult, majd férje kivégzése után a Rákosi-rendszer egyik legismertebb áldozatává vált, később pedig fontos szerepet játszott az 1956-os politikai változások előkészítésébe. Munkáscsaládban született. Apja, Földi István festő-mázoló volt, aki részt vett az 1919-es Tanácsköztársaságban. Júlia fiatalon bekapcsolódott a kommunista mozgalomba, 1936 és 1939 között Párizsban élt, ahol a nemzetközi kommunista szervezetek munkájában vett részt. A második világháború elején hazatért, és belépett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1941-ben ismerkedett meg az internált Rajk Lászlóval, akivel az illegális párt megbízásából tartotta a kapcsolatot. Házasságot 1946-ban kötöttek. Ugyanebben az időben a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) vezetője, majd 1947-től elnöke lett. Fiuk, az ifjabb Rajk László építész és díszlettervező 1949 januárjában született. 1949 júniusában férjét letartóztatták a koncepciós perben, majd október 15-én kivégezték. Röviddel ezután Rajk Júliát is letartóztatták. Öt év börtönre ítélték, csecsemő fiát elvették tőle, nevét Kovács Istvánra, majd Györk Istvánra változtatták, és gyermekotthonba került. Júlia csak 1954-es szabadulása után kapta vissza fiát. Szabadulása után fáradhatatlanul küzdött férje rehabilitációjáért. Ennek eredményeként 1956. október 6-án Rajk Lászlót ünnepélyesen újratemették. Az újratemetésen több százezren vettek részt, és a történészek ezt az eseményt az 1956-os forradalom egyik közvetlen előzményének tekintik. Rajk Júlia erkölcsi tekintélye nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rendszer nyilvánosan kénytelen volt elismerni a Rajk-per hamis voltát. A forradalom leverése után ismét üldöztetés érte: Romániába internálták, majd hazatérése után már nem vállalt politikai tisztséget. A Szabó Ervin Könyvtárban, később az Országos Levéltárban dolgozott levéltárosként egészen nyugdíjazásáig. Rajk Júlia alakja összetett. Fiatalon maga is a kommunista mozgalom aktív szereplője volt, ugyanakkor a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek áldozatává vált. Az 1950-es évek közepén és végén következetesen kiállt a politikai perek áldozatainak rehabilitációja mellett, és erkölcsi tekintélye miatt a Kádár-rendszer számára is kényelmetlen személyiség maradt. Több történész úgy véli, hogy férje újratemetésének kikényszerítésével jelentős szerepet játszott abban a politikai folyamatban, amely végül az 1956-os forradalomhoz vezetett. Egy beírt oldal, verso üres. |