Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
721. tétel
| Kikiáltási ár: |
4 000 Ft
11 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 153. Mike Portobello könyv és kézirat aukció, Könyv |
| Relativitáselmélet. Bergson, Henri |
| Tartam és egyidejüség. Hozzászólás Einstein elméletéhez. A második kiadás után ford. Dienes Valéria. |
| Bp. 1923. Pantheon Irodalmi Intézet. 239 l. |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 22 x 14,5 cm |
| Súly: 290 g |
| Henri Bergson (1859–1941) francia filozófus a 20. század elejének egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Munkásságának középpontjában az idő, a tudat, az emlékezet és az élet fejlődésének kérdései álltak. Legismertebb művei közé tartozik az Idő és szabadság (1889), az Anyag és emlékezet (1896), a Teremtő fejlődés (1907) és A vallás és erkölcs két forrása (1932). Bergson szerint a tudomány által mért, órákkal kifejezhető idő csupán absztrakció, míg az ember valódi időélménye – amelyet tartamnak (durée) nevezett – folytonos, oszthatatlan és minőségileg változó belső tapasztalat. Úgy vélte, hogy a valóság mélyebb megértéséhez nem elegendő a racionális elemzés, hanem az intuíció is nélkülözhetetlen. Filozófiája jelentős hatást gyakorolt az irodalomra, a pszichológiára, a művészetelméletre és a fenomenológiára. 1927-ben irodalmi Nobel-díjat kapott filozófiai munkásságának kiemelkedő irodalmi értékéért. Bergson és Albert Einstein híres vitája 1922. április 6-án zajlott le Párizsban, a Société française de philosophie ülésén, és a 20. század egyik legismertebb tudományfilozófiai összecsapásává vált. A vita közvetlen előzménye Bergson Durée et simultanéité (Tartam és egyidejűség) című könyve volt, amelyben megpróbálta összeegyeztetni saját időfilozófiáját Einstein speciális relativitáselméletével. Bergson elfogadta a relativitáselmélet matematikai eredményeit, de úgy vélte, hogy Einstein fizikai ideje nem azonos az ember által átélt idővel, ezért a relativitáselmélet nem írja le teljes egészében az idő természetét. Einstein ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a fizikában csak az objektíven mérhető időnek van tudományos jelentősége. A vita legismertebb mondata szerint Einstein kijelentette: „A filozófusok ideje nem létezik”, vagyis a tudomány szempontjából csak a fizikai idő fogalma értelmezhető. A kortárs közvélemény jelentős része Einstein győzelmének tekintette a vitát, ami hozzájárult ahhoz, hogy Bergson filozófiája hosszú időre háttérbe szorult a tudományos diskurzusban. A 20. század végén azonban a tudománytörténészek és filozófusok újraértékelték ezt az eseményt. Ma általánosan elfogadott, hogy a két gondolkodó valójában nem ugyanarról beszélt: Einstein a mérhető, fizikai idő szerkezetét vizsgálta, míg Bergson az emberi tudatban megélt idő fenomenológiáját elemezte. A vita ezért nem pusztán arról szólt, hogy kinek volt igaza, hanem arról is, hogy a tudomány és a filozófia milyen módon közelítheti meg ugyanazt a jelenséget. Az utóbbi évtizedekben Bergson gondolatai ismét nagy figyelmet kaptak a tudatkutatás, a kognitív tudomány, valamint a tudományfilozófia területén, ahol egyre többen hangsúlyozzák, hogy a fizikai és a megélt idő egymást kiegészítő, nem pedig egymást kizáró fogalmak. Enyhén barnult a széleken, a kötés eredeti, jó állapotú. |