Basilides Mária (1886–1946) | 156. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

My bids

There are no current auctions in which you have placed a bid.

Click the button to see our previous auctions:

Watchlist

You have not yet set up watched lot.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Previous lot

Skip

Next lot

Information - our bidding increments depending on the current bid:

From	To	Bidding increment
(HUF)	4 999 (HUF)	200 HUF
5 000 (HUF)	9 999 (HUF)	500 HUF
10 000 (HUF)	49 999 (HUF)	1 000 HUF
50 000 (HUF)	99 999 (HUF)	2 000 HUF
100 000 (HUF)	199 999 (HUF)	5 000 HUF
200 000 (HUF)	499 999 (HUF)	10 000 HUF
500 000 (HUF)	999 999 (HUF)	20 000 HUF
1 000 000 (HUF)	-	50 000 HUF

add to watchlist

300. lot

Basilides Mária (1886–1946) operaénekes műsorfüzetei, 7 db. Mindegyiket a Rózsavölgyi és Társa kiadó rendezte a Zeneakadémia nagytermében, ugyanannak a kocertsorozatnak voltak részei.

Starting price:	3 000 Ft 8.2 EUR
Coming soon
Catalogue details:	156. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. V. Irodalmi, művészeti, zenei kéziratok, aprónyomtatványok.

Basilides Mária (1886–1946)

operaénekes műsorfüzetei, 7 db. Mindegyiket a Rózsavölgyi és Társa kiadó rendezte a Zeneakadémia nagytermében, ugyanannak a kocertsorozatnak voltak részei. A hét műsorfüzet az alábbi koncertekre készült. 1928. február 18. Schubert-dalest; 1930. október 15. Népdalest; 1930. november 28. Dalestje (I. bérleti est); 1930. december 16. Schubert-dalestje; 1931. március 7. Bach–Händel estje (III. bérleti est); 1937. január 7. Schubert-dalestje (II. bérleti est); 1939. január 5.; Schubert-dalestje. 8 oldalas füzetek, bennük a koncerten előadott dalok szövege eredeti nyelven.

Budapest

7 műsorfüzet

Fűzve, kiadói borítékban.

15 x 21

Súly: 200 g

Basilides Mária (1886–1946) a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar alt- és mezzoszoprán énekesnője volt. Bár Jolsván (ma Jelšava, Szlovákia) született, pályája teljes egészében a magyar zenei élethez kötődött. A Zeneakadémián Sík József növendéke volt, majd 1911-ben a Népopera megnyitó előadásán debütált Jean Nouguès Quo vadis? című operájában. 1915-től haláláig a Magyar Királyi Operaház tagja volt. Hangjának bársonyos színe, rendkívüli szövegmondása és mély zenei intelligenciája tette kivételes művésszé. Repertoárja a barokk operáktól (Monteverdi, Händel) Verdin és Wagnereken át a kortárs magyar zenéig terjedt, de különösen dalénekesként és oratóriuménekesként vált világhírűvé. A Bach-passiók, a h-moll mise és más nagy oratóriumok egyik legelismertebb magyar előadója volt. Különösen szoros kapcsolat fűzte Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz. Ő volt Bartók népdalfeldolgozásainak egyik legjelentősebb tolmácsolója, Kodály pedig több művét is az ő hangjára formálta; a Székely fonó Gazdaasszony szerepét kifejezetten számára írta, és ő énekelte az 1932-es ősbemutatón. Rendszeresen hangversenyzett Berlinben, Münchenben, Drezdában, Prágában, Koppenhágában és más európai városokban. A külföldi kritika nemcsak operai alakításait, hanem különösen Schubert-, Schumann- és Brahms-dalestjeit méltatta. Jó illetve közepes állapotú füzetek, némelyiken középen hajtásnyom.