Légrády Sándor (1906-1987): Éttermi menülapok formatertervei. | 156. Mike Portobello aukció

My bids

There are no current auctions in which you have placed a bid.

Click the button to see our previous auctions:

Watchlist

You have not yet set up watched lot.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Previous lot

Skip

Next lot

Information - our bidding increments depending on the current bid:

From	To	Bidding increment
(HUF)	4 999 (HUF)	200 HUF
5 000 (HUF)	9 999 (HUF)	500 HUF
10 000 (HUF)	49 999 (HUF)	1 000 HUF
50 000 (HUF)	99 999 (HUF)	2 000 HUF
100 000 (HUF)	199 999 (HUF)	5 000 HUF
200 000 (HUF)	499 999 (HUF)	10 000 HUF
500 000 (HUF)	999 999 (HUF)	20 000 HUF
1 000 000 (HUF)	-	50 000 HUF

add to watchlist

430. lot

Légrády Sándor (1906-1987): Éttermi menülapok formatertervei, 6 db (Hungária, Béke, Park, Sport, Pannonia és Arany Csillag). 1960-as évek.

Starting price:	1 200 Ft 3.3 EUR
Coming soon
Catalogue details:	156. Mike Portobello aukció, Gasztronómia

Légrády Sándor (1906-1987): Éttermi menülapok formatertervei.

6 db (Hungária, Béke, Park, Sport, Pannonia és Arany Csillag). 1960-as évek. Az egyes lapok formaterve ugyanaz, csak a fejlécek eltéőek.

M: 23,5 x 35 cm.

Súly: 400 g

Légrády Sándor (1906-1987) festő, ötvösművész, bélyegtervező. Minden idők egyik legnagyobb magyar bélyegtervezője volt, akinek tervei alapján közel 50 éven át (1932 és 1980 között) jelentek meg magyar bélyegek. Ő tervezte még a Magyar Népköztársaság új címerét, az úgynevezett Kádár-címert is 1957-ben. 1929-ben lett az Állami Nyomda grafikusa, ahol postabélyeg és általános értékpapír tervezéssel foglalkozott. 1932-ben jelent meg első ízben bélyege. E Szent Erzsébet-bélyegsorozat nemcsak pályája kezdetét jelentette, de mérföldkő volt a nyomda életében is, hiszen ezek a címletek készültek először a mélynyomásos technológia alkalmazásával. Ezt követően sorra kapta a tervezői megbízásokat, és a második világháború alatt is dolgozott, 1941-ben államtitkári kinevezést kapott. Nevéhez kötődik többek között a Mátyás-templom kincseinek megmentése. 1948-ban kezdett újból bélyegtervezéssel foglalkozni. 1953-ban kapta egyik legnagyobb művészeti elismerését az Aachenben rendezett „Madonna bélyegek” kiállításon, ahol a „Patrona Hungariae” bélyegéért a harmadik díjat nyerte el.