There are no current auctions in which you have placed a bid.
Click the button to see our previous auctions:
You have not yet set up watched lot.
Information - our bidding increments depending on the current bid:
| From | To | Bidding increment |
| (HUF) | 4 999 (HUF) | 200 HUF |
| 5 000 (HUF) | 9 999 (HUF) | 500 HUF |
| 10 000 (HUF) | 49 999 (HUF) | 1 000 HUF |
| 50 000 (HUF) | 99 999 (HUF) | 2 000 HUF |
| 100 000 (HUF) | 199 999 (HUF) | 5 000 HUF |
| 200 000 (HUF) | 499 999 (HUF) | 10 000 HUF |
| 500 000 (HUF) | 999 999 (HUF) | 20 000 HUF |
| 1 000 000 (HUF) | - | 50 000 HUF |
721. lot
| Starting price: |
4 000 Ft
11 EUR |
| Available for bidding | (expected expiry) |
| Catalogue details: | 153. Mike Portobello könyv és kézirat aukció, Könyv |
| Relativitáselmélet. Bergson, Henri |
| Tartam és egyidejüség. Hozzászólás Einstein elméletéhez. A második kiadás után ford. Dienes Valéria. |
| Bp. 1923. Pantheon Irodalmi Intézet. 239 l. |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 22 x 14,5 cm |
| Súly: 290 g |
| Henri Bergson (1859–1941) francia filozófus a 20. század elejének egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt. Munkásságának középpontjában az idő, a tudat, az emlékezet és az élet fejlődésének kérdései álltak. Legismertebb művei közé tartozik az Idő és szabadság (1889), az Anyag és emlékezet (1896), a Teremtő fejlődés (1907) és A vallás és erkölcs két forrása (1932). Bergson szerint a tudomány által mért, órákkal kifejezhető idő csupán absztrakció, míg az ember valódi időélménye – amelyet tartamnak (durée) nevezett – folytonos, oszthatatlan és minőségileg változó belső tapasztalat. Úgy vélte, hogy a valóság mélyebb megértéséhez nem elegendő a racionális elemzés, hanem az intuíció is nélkülözhetetlen. Filozófiája jelentős hatást gyakorolt az irodalomra, a pszichológiára, a művészetelméletre és a fenomenológiára. 1927-ben irodalmi Nobel-díjat kapott filozófiai munkásságának kiemelkedő irodalmi értékéért. Bergson és Albert Einstein híres vitája 1922. április 6-án zajlott le Párizsban, a Société française de philosophie ülésén, és a 20. század egyik legismertebb tudományfilozófiai összecsapásává vált. A vita közvetlen előzménye Bergson Durée et simultanéité (Tartam és egyidejűség) című könyve volt, amelyben megpróbálta összeegyeztetni saját időfilozófiáját Einstein speciális relativitáselméletével. Bergson elfogadta a relativitáselmélet matematikai eredményeit, de úgy vélte, hogy Einstein fizikai ideje nem azonos az ember által átélt idővel, ezért a relativitáselmélet nem írja le teljes egészében az idő természetét. Einstein ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a fizikában csak az objektíven mérhető időnek van tudományos jelentősége. A vita legismertebb mondata szerint Einstein kijelentette: „A filozófusok ideje nem létezik”, vagyis a tudomány szempontjából csak a fizikai idő fogalma értelmezhető. A kortárs közvélemény jelentős része Einstein győzelmének tekintette a vitát, ami hozzájárult ahhoz, hogy Bergson filozófiája hosszú időre háttérbe szorult a tudományos diskurzusban. A 20. század végén azonban a tudománytörténészek és filozófusok újraértékelték ezt az eseményt. Ma általánosan elfogadott, hogy a két gondolkodó valójában nem ugyanarról beszélt: Einstein a mérhető, fizikai idő szerkezetét vizsgálta, míg Bergson az emberi tudatban megélt idő fenomenológiáját elemezte. A vita ezért nem pusztán arról szólt, hogy kinek volt igaza, hanem arról is, hogy a tudomány és a filozófia milyen módon közelítheti meg ugyanazt a jelenséget. Az utóbbi évtizedekben Bergson gondolatai ismét nagy figyelmet kaptak a tudatkutatás, a kognitív tudomány, valamint a tudományfilozófia területén, ahol egyre többen hangsúlyozzák, hogy a fizikai és a megélt idő egymást kiegészítő, nem pedig egymást kizáró fogalmak. Enyhén barnult a széleken, a kötés eredeti, jó állapotú. |