My bids

    There are no current auctions in which you have placed a bid.

    Click the button to see our previous auctions:

Watchlist

    You have not yet set up watched lot.

Kosár (0 termék, 0 g)
A Kosár üres.
Összesen: Ft

 

 

Information - our bidding increments depending on the current bid:

From To Bidding increment
(HUF) 4 999 (HUF) 200 HUF
5 000 (HUF) 9 999 (HUF) 500 HUF
10 000 (HUF) 49 999 (HUF) 1 000 HUF
50 000 (HUF) 99 999 (HUF) 2 000 HUF
100 000 (HUF) 199 999 (HUF) 5 000 HUF
200 000 (HUF) 499 999 (HUF) 10 000 HUF
500 000 (HUF) 999 999 (HUF) 20 000 HUF
1 000 000 (HUF) - 50 000 HUF
add to watchlist

491. lot

Riport. Gara Ernő lapja. 1933. március 5. I. évfolyam 2. szám. A statárium stratégiája. - Plágiumvád Tamási regénye körül.

Starting price: 1 400 Ft
3.9 EUR
Available for bidding (expected expiry)
Catalogue details: 155. Mike Portobello aukció, Újság - folyóirat
SETTING bidding agent: Here you can set up a bidding agent.
Ft
Agent
Riport. Gara Ernő lapja. 1933. március 5.
I. évfolyam 2. szám. A statárium stratégiája. - Plágiumvád Tamási regénye körül.
Cluj - Kolozsvár, 1933. Graffic-Record. 15 l.
Súly: 60 g
Gara Ernõ (1894–?) író, újságíró, szerkesztõ. 1912-tõl a Nagyvárad, 1921-tõl a Keleti Újság belsõ munkatársa, bukaresti tudósítója. A Szatmári Friss Újság és a kolozsvári Riport alapítója, „az Ellenzék bátor riportere”. A román kormány a nagy gazdasági világválság miatti szociális elégedetlenség – különösen a bukaresti Grivița vasutassztrájk és a kolozsvári vasúti műhelyek munkásmegmozdulásai – letörésére ostromállapotot (szükségállapotot / statáriumot) vezetett be Romániában, amely Erdély területére is kiterjedt. Kolozsváron, Temesváron és más jelentős vasúti csomópontokon a csendőrség és a katonaság erőszakkal üríttette ki a vasúti műhelyeket, betiltották a gyülekezést, és tömegesen tartóztattak le szakszervezeti vezetőket, munkásokat, baloldali aktivistákat. A rendkívüli állapot és a vele járó katonai cenzúra súlyosan korlátozta az erdélyi magyar kisebbség szabadságjogait és a magyar nyelvű sajtó működését is. A rendkívüli állapot és a vele járó katonai cenzúra súlyosan korlátozta az erdélyi magyar kisebbség szabadságjogait és a magyar nyelvű sajtó működését is. A Tamási Áront illető plágiumvád a szerző Ábel-trilógiáját érinti. A mű ihletője Ladó Lajos (1907-1964) székely legény önéletrajzi feljegyzése volt. Ladó Lajos még gyerekként a Hargitára került erdőpásztornak, Tamási pedig egy kirándulócsoport tagjaitól hallott róla először, akik lerobbant járművük javítására várva napokig hallgatták Ladó Lajos tréfás történeteit. Ennek hatására Tamási és Ladó között levelezés kezdődött, majd Ladó Kolozsvárra költözött, ahol kazánfűtő lett. Itt személyesen is megismerkedett az íróval, és sokat mesélt neki hargitai kalandjairól, sőt Tamási biztatására a történetek egy részét le is írta. Ezeket a történeteket Tamási csiszolta csattanós elbeszélésekké, s így kerültek Kuncz Aladárhoz, aki az Erdélyi Helikonban le is közölte azokat Tamási ajánlásával. 1932-ben jelent meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel a rengetegben, aminek köszönhetően harmadszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Közben Kolozsváron a kávéházi asztaloknál, irodalmi berkekben elindult a pletyka, hogy a regényt nem Tamási Áron írta, hanem Ladó Lajos, és Tamási kétezer lejért vette meg tőle a történetet. A „pikáns irodalmi csemege”, ahogyan Dsida Jenő nevezte, plágiumváddá nőtt, melynek híre Babits Mihályhoz, a Baumgarten-díj kurátorához is eljutott. Dsida utána is járt az ügynek, és kiderítette, hogy bár az Ábel-történet magva tényleg a Ladó-féle elbeszélésekből ered, a méltán híressé vált regényt kétségtelenül Tamási írta.
Share this lot:
  • Checked
    lots
  • Fast
    lot transfer
  • Flexible
    connection

12 recommended product in this category