Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
491. tétel
| Kikiáltási ár: |
1 400 Ft
3.9 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 155. Mike Portobello aukció, Újság - folyóirat |
| Riport. Gara Ernő lapja. 1933. március 5. |
| I. évfolyam 2. szám. A statárium stratégiája. - Plágiumvád Tamási regénye körül. |
| Cluj - Kolozsvár, 1933. Graffic-Record. 15 l. |
| Súly: 60 g |
| Gara Ernõ (1894–?) író, újságíró, szerkesztõ. 1912-tõl a Nagyvárad, 1921-tõl a Keleti Újság belsõ munkatársa, bukaresti tudósítója. A Szatmári Friss Újság és a kolozsvári Riport alapítója, „az Ellenzék bátor riportere”. A román kormány a nagy gazdasági világválság miatti szociális elégedetlenség – különösen a bukaresti Grivița vasutassztrájk és a kolozsvári vasúti műhelyek munkásmegmozdulásai – letörésére ostromállapotot (szükségállapotot / statáriumot) vezetett be Romániában, amely Erdély területére is kiterjedt. Kolozsváron, Temesváron és más jelentős vasúti csomópontokon a csendőrség és a katonaság erőszakkal üríttette ki a vasúti műhelyeket, betiltották a gyülekezést, és tömegesen tartóztattak le szakszervezeti vezetőket, munkásokat, baloldali aktivistákat. A rendkívüli állapot és a vele járó katonai cenzúra súlyosan korlátozta az erdélyi magyar kisebbség szabadságjogait és a magyar nyelvű sajtó működését is. A rendkívüli állapot és a vele járó katonai cenzúra súlyosan korlátozta az erdélyi magyar kisebbség szabadságjogait és a magyar nyelvű sajtó működését is. A Tamási Áront illető plágiumvád a szerző Ábel-trilógiáját érinti. A mű ihletője Ladó Lajos (1907-1964) székely legény önéletrajzi feljegyzése volt. Ladó Lajos még gyerekként a Hargitára került erdőpásztornak, Tamási pedig egy kirándulócsoport tagjaitól hallott róla először, akik lerobbant járművük javítására várva napokig hallgatták Ladó Lajos tréfás történeteit. Ennek hatására Tamási és Ladó között levelezés kezdődött, majd Ladó Kolozsvárra költözött, ahol kazánfűtő lett. Itt személyesen is megismerkedett az íróval, és sokat mesélt neki hargitai kalandjairól, sőt Tamási biztatására a történetek egy részét le is írta. Ezeket a történeteket Tamási csiszolta csattanós elbeszélésekké, s így kerültek Kuncz Aladárhoz, aki az Erdélyi Helikonban le is közölte azokat Tamási ajánlásával. 1932-ben jelent meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel a rengetegben, aminek köszönhetően harmadszor is megkapta a Baumgarten-díjat. Közben Kolozsváron a kávéházi asztaloknál, irodalmi berkekben elindult a pletyka, hogy a regényt nem Tamási Áron írta, hanem Ladó Lajos, és Tamási kétezer lejért vette meg tőle a történetet. A „pikáns irodalmi csemege”, ahogyan Dsida Jenő nevezte, plágiumváddá nőtt, melynek híre Babits Mihályhoz, a Baumgarten-díj kurátorához is eljutott. Dsida utána is járt az ügynek, és kiderítette, hogy bár az Ábel-történet magva tényleg a Ladó-féle elbeszélésekből ered, a méltán híressé vált regényt kétségtelenül Tamási írta. |
Ellenőrzött 
Gyors 
Rugalmas 
Az aukcio.net a Mike Portobello Aukciósház oldala.
English
Magyar
