Szőts Ernő (1884–1932) | 156. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. VIII. Egyéb kéziratok, aprónyomtatványok.

My bids

There are no current auctions in which you have placed a bid.

Click the button to see our previous auctions:

Watchlist

You have not yet set up watched lot.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Previous lot

Skip

Next lot

Information - our bidding increments depending on the current bid:

From	To	Bidding increment
(HUF)	4 999 (HUF)	200 HUF
5 000 (HUF)	9 999 (HUF)	500 HUF
10 000 (HUF)	49 999 (HUF)	1 000 HUF
50 000 (HUF)	99 999 (HUF)	2 000 HUF
100 000 (HUF)	199 999 (HUF)	5 000 HUF
200 000 (HUF)	499 999 (HUF)	10 000 HUF
500 000 (HUF)	999 999 (HUF)	20 000 HUF
1 000 000 (HUF)	-	50 000 HUF

add to watchlist

396. lot

Szőts Ernő (1884–1932) a magyarországi rádiózás meghatározó alakjának fejléces papíron (Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság üzemvezető igazgatója) géppel írt és színes ceruzával aláírt részletes levele, mely Novágh Gyula népművelőnek, a Liszt Társaság meghatározó tagjának íródott hangverseny rádión val közvetítése tárgyában 1929-ben.

Starting price:	3 000 Ft 8.2 EUR
Coming soon
Catalogue details:	156. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VIII. Egyéb kéziratok, aprónyomtatványok.

Szőts Ernő (1884–1932)

a magyarországi rádiózás meghatározó alakjának fejléces papíron (Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság üzemvezető igazgatója) géppel írt és színes ceruzával aláírt részletes levele, mely Novágh Gyula népművelőnek, a Liszt Társaság meghatározó tagjának íródott hangverseny rádión val közvetítése tárgyában 1929-ben.

18 x 24 cm

Szőts Ernő (1884–1932) a magyar távközlés és műsorszórás történetének egyik kulcsfigurája volt. Nevét elsősorban a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. első ügyvezető igazgatójaként ismerjük, aki meghatározó szerepet játszott a magyar rádiózás megszervezésében. Szőts Ernő református lelkészcsaládból származott. Egy interjújában elmondta, hogy felmenői között tizenhat református lelkész volt, ő azonban a katonai pályát választotta. Elvégezte a Ludovika Akadémiát, több idegen nyelvet tanult, az első világháború után nyugdíjazását kérte a hadseregtől. Ekkor hívta meg Kozma Miklós a Telefonhírmondó vezetésére. 1923-ban a Magyar Telefonhírmondó Rt. igazgatója lett. 1925-ben, amikor Magyarországon megindult a rendszeres rádióműsor-szolgáltatás, már ő vezette a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Feladata nemcsak a műszaki háttér kiépítése volt, hanem a műsorpolitika megszervezése is. Az egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „Világossá vált, milyen nagy jelentőségű hivatás vár a Rádióra, ezért teljes erőmmel a programjának kiépítését szolgáltam.” Vezetése alatt gyorsan nőtt az előfizetők száma, kialakult a rendszeres hírszolgáltatás, megindultak a zenei közvetítések, operaelőadások és hangversenyek, megszülettek a rádió első kulturális és ismeretterjesztő műsorai. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a rádió egyszerre legyen kulturális intézmény és tömegmédium. 1930-ban a magyar kormány magyar királyi kormányfőtanácsosi címmel ismerte el munkásságát. Szőts Ernő 1932-ben, mindössze 48 évesen hunyt el. A magyar rádiózás történetében betöltött szerepének elismeréseként a Fiumei úti sírkertben 1999-ben új síremléket állítottak számára. Ugyanebben az évben a Magyar Rádió megalapította a Szőts Ernő-díjat, amelyet a rádiózás kiemelkedő személyiségeinek adományoznak Novágh Gyula (1884–1949) magyar pedagógus, népművelési szakember és kultúraszervező volt, aki a két világháború között Budapest kulturális életének egyik fontos közigazgatási vezetőjeként működött. Bár ma kevésbé ismert a neve, jelentős szerepet játszott a fővárosi iskolán kívüli népművelés megszervezésében és a zenei-kulturális élet támogatásában. A húszas évektől Budapest székesfőváros közigazgatásában dolgozott, és az iskolánkívüli népművelés egyik vezető szervezője lett. Hosszú ideig a Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának ügyvezetője, majd népművelési felügyelője volt. 1933-ban ő készítette el a bizottság első tíz évének összefoglaló jelentését, amely fontos forrása a korszak közművelődési történetének. Novágh Gyula jelentős szerepet vállalt a Liszt Ferenc Társaság munkájában is. Az 1930-as évek végén a társaság igazgatója volt, részt vett Liszt Ferenc-emlékünnepségek, hangversenyek és kulturális rendezvények szervezésében. A korabeli dokumentumokban „ügyvezető igazgatóként” szerepel. Alsó és felső széle szöveget nem érintően enyhén gyűrött, verso üres.