Szőts Ernő (1884–1932) | 156. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. VIII. Egyéb kéziratok, aprónyomtatványok.

Licitjeim

Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Tovább

Megfigyelt tételek

Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Előző tétel

Ugrás

Következő tétel

Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:

Ettől	Eddig	Licitlépcső
Ft-tól	4 999 Ft-ig	200 Ft
5 000 Ft-tól	9 999 Ft-ig	500 Ft
10 000 Ft-tól	49 999 Ft-ig	1 000 Ft
50 000 Ft-tól	99 999 Ft-ig	2 000 Ft
100 000 Ft-tól	199 999 Ft-ig	5 000 Ft
200 000 Ft-tól	499 999 Ft-ig	10 000 Ft
500 000 Ft-tól	999 999 Ft-ig	20 000 Ft
1 000 000 Ft-tól	-	50 000 Ft

Megfigyelem

396. tétel

Szőts Ernő (1884–1932) a magyarországi rádiózás meghatározó alakjának fejléces papíron (Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság üzemvezető igazgatója) géppel írt és színes ceruzával aláírt részletes levele, mely Novágh Gyula népművelőnek, a Liszt Társaság meghatározó tagjának íródott hangverseny rádión val közvetítése tárgyában 1929-ben.

Kikiáltási ár:	3 000 Ft 8.2 EUR
Hamarosan
Katalógus adatok:	156. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VIII. Egyéb kéziratok, aprónyomtatványok.

Szőts Ernő (1884–1932)

a magyarországi rádiózás meghatározó alakjának fejléces papíron (Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság üzemvezető igazgatója) géppel írt és színes ceruzával aláírt részletes levele, mely Novágh Gyula népművelőnek, a Liszt Társaság meghatározó tagjának íródott hangverseny rádión val közvetítése tárgyában 1929-ben.

18 x 24 cm

Szőts Ernő (1884–1932) a magyar távközlés és műsorszórás történetének egyik kulcsfigurája volt. Nevét elsősorban a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. első ügyvezető igazgatójaként ismerjük, aki meghatározó szerepet játszott a magyar rádiózás megszervezésében. Szőts Ernő református lelkészcsaládból származott. Egy interjújában elmondta, hogy felmenői között tizenhat református lelkész volt, ő azonban a katonai pályát választotta. Elvégezte a Ludovika Akadémiát, több idegen nyelvet tanult, az első világháború után nyugdíjazását kérte a hadseregtől. Ekkor hívta meg Kozma Miklós a Telefonhírmondó vezetésére. 1923-ban a Magyar Telefonhírmondó Rt. igazgatója lett. 1925-ben, amikor Magyarországon megindult a rendszeres rádióműsor-szolgáltatás, már ő vezette a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t. Feladata nemcsak a műszaki háttér kiépítése volt, hanem a műsorpolitika megszervezése is. Az egyik nyilatkozatában így fogalmazott: „Világossá vált, milyen nagy jelentőségű hivatás vár a Rádióra, ezért teljes erőmmel a programjának kiépítését szolgáltam.” Vezetése alatt gyorsan nőtt az előfizetők száma, kialakult a rendszeres hírszolgáltatás, megindultak a zenei közvetítések, operaelőadások és hangversenyek, megszülettek a rádió első kulturális és ismeretterjesztő műsorai. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a rádió egyszerre legyen kulturális intézmény és tömegmédium. 1930-ban a magyar kormány magyar királyi kormányfőtanácsosi címmel ismerte el munkásságát. Szőts Ernő 1932-ben, mindössze 48 évesen hunyt el. A magyar rádiózás történetében betöltött szerepének elismeréseként a Fiumei úti sírkertben 1999-ben új síremléket állítottak számára. Ugyanebben az évben a Magyar Rádió megalapította a Szőts Ernő-díjat, amelyet a rádiózás kiemelkedő személyiségeinek adományoznak Novágh Gyula (1884–1949) magyar pedagógus, népművelési szakember és kultúraszervező volt, aki a két világháború között Budapest kulturális életének egyik fontos közigazgatási vezetőjeként működött. Bár ma kevésbé ismert a neve, jelentős szerepet játszott a fővárosi iskolán kívüli népművelés megszervezésében és a zenei-kulturális élet támogatásában. A húszas évektől Budapest székesfőváros közigazgatásában dolgozott, és az iskolánkívüli népművelés egyik vezető szervezője lett. Hosszú ideig a Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának ügyvezetője, majd népművelési felügyelője volt. 1933-ban ő készítette el a bizottság első tíz évének összefoglaló jelentését, amely fontos forrása a korszak közművelődési történetének. Novágh Gyula jelentős szerepet vállalt a Liszt Ferenc Társaság munkájában is. Az 1930-as évek végén a társaság igazgatója volt, részt vett Liszt Ferenc-emlékünnepségek, hangversenyek és kulturális rendezvények szervezésében. A korabeli dokumentumokban „ügyvezető igazgatóként” szerepel. Alsó és felső széle szöveget nem érintően enyhén gyűrött, verso üres.