Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
377. tétel
| Kikiáltási ár: |
2 000 Ft
5.5 EUR |
| Hamarosan | |
| Katalógus adatok: | 156. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Különlenyomat. Roth Lajos |
| Földtani felvétel a Lajta-hegységben. Vázlatos jelentés. |
| Budapest, 1882 körül. 7 l. |
| Földtani Közlöny. |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 17 x 24 |
| Súly: 20 g |
| Roth Lajos (1851–1926) geológus, a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa volt. Főként földtani térképezéssel, kőzettannal és szerkezetföldtannal foglalkozott. A Dunántúl, különösen a Lajta-hegység, a Bakony és a Velencei-hegység földtani kutatásában végzett úttörő munkát. Számos, ma is alapvető jelentőségű földtani felvétel és térkép fűződik a nevéhez. Roth Lajos a Lajta-hegység (a mai magyar–osztrák határvidék) földtani térképezésének első eredményeit ismerteti. A tanulmány a kristályos alapkőzetek (elsősorban csillámpalák és gneiszek) elterjedését, a szerkezeti viszonyokat, valamint a fiatalabb üledékek kapcsolatát írja le. Ez a munka a Magyar Királyi Földtani Intézet 19. századi országos földtani felmérésének egyik korai dokumentuma. Kissé kopottas, enyhén sérült, széleinél barnult, ritka. Dedikált példány: „Lóczy Lajos úrnak barátilag a szerző.” Lóczy Lajos (1849–1920) geológus, földrajztudós, Ázsia-kutató és egyetemi tanár a magyar földtudomány egyik legnagyobb alakja volt. Zürichi tanulmányai után részt vett gróf Széchenyi Béla 1877–1880-as kelet-ázsiai expedícióján, ahol Kína és a Himalája földtani viszonyait kutatta. Megfigyelései nemzetközi hírnevet szereztek számára, különösen Közép-Ázsia földtani fejlődésének magyarázata terén. 1883-tól a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa, majd 1908-tól igazgatója volt. A budapesti tudományegyetemen az egyetemes földrajz professzoraként nemzedékek egészét nevelte, és hosszú éveken át a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként is működött. Nevéhez fűződik a Balaton tudományos kutatásának megszervezése és a monumentális, többkötetes A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című mű szerkesztése, amely ma is alapvető forrás a tó földtani és földrajzi kutatásában. Kutatásai a tektonika, a geomorfológia, a rétegtan és az őslénytan területére is kiterjedtek. |