Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
919. tétel
| Kikiáltási ár: |
4 000 Ft
11 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 153. Mike Portobello könyv és kézirat aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Ajánlatok száma: | 1 |
| Jelenlegi ajánlat: |
4 000 Ft
11 EUR |
| Utazás, földrajz. Livingstone, David (1813-1873) |
| skót misszionárius orvos, a Londoni Misszionárius Társaság tagja, Közép-Afrika kutatóra vonatkozó aprónyomtatványok, 6 db. 1. E. Young: Report of the Livingstone Search Expedition. Újságkívágat. The Royal Geographical Society. 1868. 111-18 l. Fűzve, modern papírkötésben. 2. Livingstone portréja. Újságkivágat. 1874. Cassell's Illustrated History of England. 1 lev. 3. Dr. Livingstone's Remains at Suez. The Press. Philadelphia. 1874. March. 30. 4. David Livingstone in Eat Africa. Retold by Faucett and Latham. London, (1951.) Oxford Univ. Press.93 l. Fűzve, kiadói borítékban. 5. David Livingstone sajtófotó. Egy 1864-es képről készült sajtófotó. 1961. M: 21 x 26 cm. 6. 'Dr. Livingstone, I Presume'. Stanley Meets the Great Explorer. The Daily Telegraph. 1872. july 3. Reprinted. Centenary Edition. David Livingstone 1813/1873. Reprinted. London, 1973. 12 l. Great Newspapers Reprinted 19. |
| Súly: 400 g |
| David Livingstone (1813-1873) skót misszionárius orvos, a Londoni Misszionárius Társaság tagja, Közép-Afrika kutató. Ő volt az első európai, aki megpillantotta a Viktória-vízesést, melyet a brit uralkodóról, Viktória királynőről nevezett el. 1836-tól a glasgow-i egyetemen munka mellett görögöt, teológiát és orvostant hallgatott, 1840-ben Londonban szerzett orvosi oklevelet. Első hittérítő útjára 1840 végén indult. Eredetileg Kínába készült, de az ópiumháború miatt végül Dél-Afrika mellett döntött. 1841 tavaszán érkezett Fokvárosba, ahonnan az angol kolóniától északra fekvő, feltáratlan vidékre indult. Megismerte a helyi nyelveket és szokásokat, és messzebb hatolt be a Kalahári-medencébe, mint előtte bármelyik európai felfedező. Harminc évet töltött Afrikában, és a becslések szerint haláláig összesen mintegy 46 ezer kilométert tett meg, mindezt főként gyalog. Neve az 1849-es, Williamm Oswell vezette expedíció révén vált ismertté. Az út során átkeltek a Kalahári-sivatagon, felfedezték a Ngami-tavat a mai Botswanában, eljutottak a Zambézi és a Cuando folyókig, ezért a Brit Királyi Földrajzi Társaságtól aranyérmet és pénzjutalmat kapott, a társaság később is támogatta őt. 1855 novemberében a Zambézit kelet felé követve a mai Zambia és Zimbabwe határán felfedezte a világ egyik legnagyobb, 100 méter magas vízesését – amelyet a bennszülöttek csak „mennydörgő füst” néven emlegettek –, és Viktória királynőről nevezte azt el. 1856 májusában a mozambiki Quelimane kikötőjénél elérte a Csendes-óceánt, azaz átszelte Afrikát. Angliában hősként fogadták, Viktória királynő afrikai konzullá nevezte ki, 1857-ben tette közzé úti beszámolóját. 1866-ban újabb expedíciót vezetett Afrikába, és a missziós munka mellett a közép-afrikai vízválasztó és a Nílus forrásának felkutatását tűzte ki célul. Afrikai és indiai kísérőkkel indult Tanzániából, de összeütközésbe kerültek a ngoni törzzsel, emiatt a tervezettnél délebbre fordultak. Kísérői közül többen megszöktek, ők azt terjesztették, hogy Livingstone-t megölte egy bennszülött törzs, s miután egyre furább legendák kaptak lábra, a brit Royal Society expedíciót indított felkutatására, de nem jártak sikerrel. Livingstone eközben zavartalanul folytatta útját, felfedezte a Mweru-, majd a Bangweulu-tavat. 1869 elején kiért a Tanganyika-tóhoz, két év múlva a Kongó egyik ágához is elért, és már nyugatabbra járt, mint addig bármely felfedező. Fél év múlva betegen, összetörten indult vissza, s 1871. november 10-én, amikor készletei már kimerülőben voltak, a Tanganyika-tó partján fekvő Ujijiban találkozott az újságíró Henry Stanley-vel, aki egy amerikai lap megbízásából őt kereste Afrika mélyén. Stanley angolos kimértséggel üdvözölte a rajta kívül több ezer kilométeres körzetben egyetlen fehér embert: „Ugyebár Doktor Livingstone-hoz van szerencsém?” A két férfi között barátság alakult ki, együtt térképezték fel a Tanganyika-tó északi partját. Stanley, akire Livingstone jegyzeteit és naplóit is rábízta, egy idő után visszafordult, és a partvidéken gondoskodott arról, hogy Livingstone készleteit feltöltsék. Az utánpótlást szállító expedíció azonban már csak az idős kutató holttestét szállító bennszülöttekkel találkozott: Livingstone 1873. május 1-jén a mai Zambia területén fekvő Chitambóban halt meg. Livingstone emlékét Afrikában számos helyen őrzik, többek között róla neveztek el egy hegységet Tanzániában, a Kongó folyó egyik vízesését és a Viktória-vízesés közelében egy zambiai várost. |
Ellenőrzött 
Gyors 
Rugalmas 
Az aukcio.net a Mike Portobello Aukciósház oldala.
English
Magyar
