Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
920. tétel
| Kikiáltási ár: |
80 000 Ft
220 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 153. Mike Portobello könyv és kézirat aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Utazás, földrajz. Stanley, Henry Morton (1841-1904) |
| walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató autográf, aláírt levele Harry Foster parlamenti képviselőnek 1898-ból. |
| (London), Z. Richmond Terrace, Whitehall, Feb. 25/98. 1 lev. 1 beírt oldal. |
| Súly: 20 g |
| Stanley, Henry Morton (1841-1904) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató. Ő az a rendkívüli felfedező, aki Afrika felderítetlen vadonjában megtalálta az évek óta eltűntnek hitt David Livingstone-t, és akinek expedíciói nagyban hozzájárultak a fekete kontinens természet- és vízrajzának megismeréséhez. John Rowland néven született. John ötéves korában elvesztette apját, aminek következtében dologházban, illetve rokonoknál töltötte gyermekéveit. Később Amerikában próbált szerencsét. Az Atlanti-óceán túlpartján nevet is cserélt egy New Orleans-i kereskedő, bizonyos Henry Hope Stanley után Henry Morton Stanley-re változtatta nevét. Az ifjú harcolt a polgárháborúban, ahol a sors szeszélye folytán tudósítói, újságírói feladatokat kellett ellátnia. Munkájára felfigyelt a New York Herald tulajdonosa és állást ajánlott neki. Stanley kihasználta a nagy lehetőséget. Munkájának köszönhetően eljutott Etiópiába, ahol két misszionárius kiszabadításáról tudósította az amerikai olvasókat. Az 1871-es esztendő egy újabb fontos fordulópont volt az életében, lapja ugyanis azzal bízta meg, hogy találja meg az Afrikában eltűnt felfedezőt, David Livingtone-t. A skót misszionáriusról, aki fejébe vette, hogy felkutatja a Nílus forrásvidékét, már majdnem három éve nem halottak a britek. Livingstone-ról szinte mindenki tudta akkoriban, hogy még 1843-ban túlélt egy oroszlántámadást, feltérképezte a Zambézi-folyót és gyakorlatilag átgyalogolt a fekete kontinens egyik partjától a másikra. Rejtélyes eltűnése rengeteg embert foglalkoztatott, így a sztori mindent megért a New York Heraldnak. 1871 márciusában indult útnak Zanzibárból a Tanganyika-tó partja, Livingstone utolsó ismert tartózkodási helye felé. A Stanley-expedíció átvágta magát a dzsungelen. Végül októberben, több mint ezer kilométer megtételét követően megérkeztek a Tanganyika melletti, ma Tanzániához tartozó Ujiji városa mellé. Itt Stanley megtalálta az ősz szakállú, kissé rozoga állapotban lévő Livingstone-t. „Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?” – tette fel híres kérdését. Az illető igenlő választ adott, a diadalittas Stanley pedig ekképpen reagált: „Hálát adok Istennek, amiért láthatom Önt, doktor”. A két férfi néhány hónapot közös munkával töltött. Felfedezőútjuk során megállapították, hogy a Nílus és a Tanganyika-tó között nincs kapcsolat. Livingstone úgy döntött, Afrikában marad, ott is halt meg 1873 májusában. Stanley azonban hazatért, és kiadta afrikai kalandjairól szóló, „Hogyan találtam meg Livingstone-t. Utazások, kalandok és felfedezések Közép-Afrikában” című könyvét, amellyel óriási sikert aratott. Később még több Afrika-utat szervezett. Felfigyelt rá II. Lipót belga király is, aki azzal bízta meg a helyi tapasztalatok birtokában lévő Stanleyt, hogy építse ki a belga gyarmati infrastruktúrát a Kongó-medencében. A walesiből lett amerikai a „Közép-afrikai Nemzetközi Fejlesztési Társaság” vezetőjeként a tőle megszokott módon, hihetetlen energiával és brutalitással látta el feladatát. Vasutat és utakat építtetett, és ha a bennszülöttek az útjába álltak, lelkiismeret-furdalás nélkül közéjük lövetett, és ha kellett, elvette földjeiket is. Stanley cseppet sem humánus ügyintézése kapcsán „kiérdemelte” a Bula Matari, azaz a „Sziklatörő” nevet. A nyugati világ a kalandor hőst és felfedezőt látta a merész amerikaiban. Miután Közép-Afrikában felfedezte az Edward-tavat, Stanley 1890-ben hazatért Nagy-Britanniába, és korábbi kalandorságát feladva polgári életmódra rendezkedett be. Megnősült és parlamenti képviselő lett. Érdemeiért 1899-ben Viktória királynő lovaggá ütötte. A Harry Seymour Foster (1855-1938) brit konzervatív politikus, parlamenti képviselőhöz írt levelében azt kéri, hogy szerezzen neki hat példányt a lowestofti beszédének tényszerű beszámolójából, mivel az angol lapokban megjelent tudósításokban szereplő téves adatok miatt sokan reklamáltak nála. P.s. "Csak megkaptam végül azt az új-zélandi bárányhúst is!". |
Ellenőrzött 
Gyors 
Rugalmas 
Az aukcio.net a Mike Portobello Aukciósház oldala.
English
Magyar
