Licitjeim

    Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

    A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Megfigyelt tételek

    Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

 
Honvédzászló a 115. árverésen

Honvédzászló a 115. árverésen

A szabadságharcot túlélt honvédzászlók egyikéről megjelent cikk, a 24.hu oldalán.

A szabadságharcot túlélt honvédzászlók egyikének darabja került elő, korábban halálbüntetés járt volna érte

A tárgy péntektől a Mike Portobello Aukciósház legújabb aukcióján keres majd új gazdát.

A Mike Portobello Aukciósház pénteken kezdődő 115. aukcióján tűnik fel az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eddig sosem látott ereklyéje: egy honvédzászló darabja – tudtuk meg az aukciósház vezetőitől, Mike Zoltántól és Vízkeleti Líviától.

A 27×22 centiméteres, keretbe foglalt, a Magyarok Nagyasszonyaként az ország oltalmazójának tartott Szűz Máriát mutató zászlódarabot egy tiszti sapka zsinórjának, illetve paszomántjának egy darabja keretezi, az elmúlt százhetvenöt évet pedig jó eséllyel különböző otthonok falán töltötte.

Ez a díszítőszerep nem volt mindig veszélytelen, hiszen a szabadságharc leverését követő időszakban Haynau a zászlók darabjait rejtegetőket halálos ítélettel sújtotta, tulajdonosa azonban kitűnő érzékkel járt túl a császáriak eszén, hiszen Jézus anyjának tisztelete ellen senkinek sem volt fenntartása.

FARKAS NORBERT / 24.HU

A fennmaradt töredéket is magában foglaló lobogót a 90. (makói) honvédzászlóalj használta, ami 1849 májusában, illetve júniusában,

a mai ELTE jogelődjének számító pesti egyetemen 1849 januárjában indított hadi tanfolyam korábban a tiszafüredi hídfő védelmét ellátó hallgatóiból, a Balmazújvárosig tartó visszavonulás közben begyűjtött önkéntesekből, valamint főleg Csanád megyei újoncokból született,

majd Keményfi (Hartmann) József (1813-1895) irányítása alatt előbb négy századnyi méretűre nőtt, amik közül az első kettőt előbb Pancsovára, majd Perlaszra irányították, a többiek pedig július végén, Guyon Richárd tábornok IV. hadtestének részeként egyesültek velük.

Az alakulat biztosan részt vett az augusztus 5-i szőregi, illetve a négy nappal később folyt temesvári csatában, a fegyvert pedig közel egy héttel a világosi események után, 19-én, Karánsebesnél tették le.

Zászlójukról eddig mindössze annyit lehetett tudni, hogy Keményfi május 25-én, a debreceni egyenruházati raktárból kérte meg a szabványos csapatzászlót, így a ceglédi lovas nemzetőrség, valamint a pesti egyetemi légió lobogója helyett néhány nappal később már biztosan a Máriát mutató darabot használták.

FARKAS NORBERT / 24.HUA hátoldalon kézzel írt felirat magyarázza a töredék származási helyét.

A töredék múltját kutató történész-publicista, a Magyar Történelmi Társulatot vezető Hermann Róbert szerint a korábbi tanulmányok úgy vélték, hogy a zászló a fegyverletétel után az oroszok, vagy épp az osztrákok kezébe került, most azonban valószínűvé vált, hogy más alakulatokhoz hasonlóan ezt is darabokra vágták, majd a tisztek egymás közt osztották szét.

A holnap induló aukción résztvevő, 90 ezer forintos kikiáltási árról induló műtárgy valószínűleg egy magasabb rendfokozatú katona – talán egy százados vagy főhadnagy – kezébe juthatott, aki bekereteztette azt, majd a falra akasztotta, sőt, később hátoldalán egy magyarázó felirattal is ellátta.

Vincze Miklós cikke a 24.hu oldalán jelent meg 2023. 04. 27.-án.

Megosztás:

Ajánlott bejegyzéseink