Licitjeim

    Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

    A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Megfigyelt tételek

    Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

Kosár (0 termék, 0 g)
A Kosár üres.
Összesen: Ft

 

 

Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:

Ettől Eddig Licitlépcső
Ft-tól 4 999 Ft-ig 200 Ft
5 000 Ft-tól 9 999 Ft-ig 500 Ft
10 000 Ft-tól 49 999 Ft-ig 1 000 Ft
50 000 Ft-tól 99 999 Ft-ig 2 000 Ft
100 000 Ft-tól 199 999 Ft-ig 5 000 Ft
200 000 Ft-tól 499 999 Ft-ig 10 000 Ft
500 000 Ft-tól 999 999 Ft-ig 20 000 Ft
1 000 000 Ft-tól - 50 000 Ft
Megfigyelem

361. tétel

Különlenyomat. Gesell Sándor: A Nagy-Veszverés, Rozsnyó város és Rekenyefalu közötti terület földtani viszonyai. A címlapon és első oldalon Dr. Vígh gyula tulajdonosi bejegyzése, a címlap jobb sarkában Kadic Ottokár, a jeles barlangkutató tulajdonosi bejegyzése.

Kikiáltási ár: 2 000 Ft
5.5 EUR
Licitálható (várható lejárat)
Katalógus adatok: 155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok.
Ft
Licitálok
LICITÜGYNÖK BEÁLLÍTÁSA: Itt tud vételi megbízást beállítani.
Ft
Beállítom
Különlenyomat. Gesell Sándor
A Nagy-Veszverés, Rozsnyó város és Rekenyefalu közötti terület földtani viszonyai.
Budapest, 1904. Franklin. 8 l.
Különlenyomat a Magyar Királyi Földtani Intézet 1903. évi jelentéséből
Fűzve, kiadói borítékban.
15 x 22
Súly: 20 g
Gesell Sándor (1873–1933) magyar geológus és bányageológus volt, a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa. Főként a Felvidék érces vidékeinek földtani térképezésével, valamint a bányászat számára fontos kőzet- és ércelőfordulások kutatásával foglalkozott. Legjelentősebb kutatásai: a Gömör–Szepesi-érchegység földtana, Rozsnyó, Dobsina és környékének vas- és rézérctelepei, bányaföldtani felvételek és részletes geológiai térképezés. A bemutatott, 1904-ben megjelent tanulmány a Rozsnyó és Rekenyefalu közötti terület földtani felépítését ismerteti, különös tekintettel a bányászati szempontból fontos kőzetekre és ércesedésekre. Munkái a 20. század eleji magyar bányaföldtan alapvető forrásai közé tartoznak. Dr. Vígh Gyula két tulajdonosi bejegyzésével, valamint Kadic Ottokár tulajdonosi bejegyzésével. Kadić (Kadics) Ottokár (1876–1957) geológus, paleontológus, barlangkutató és egyetemi tanár, a magyar tudományos barlangkutatás és ősemberkutatás megalapítója volt. A Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársaként, majd főgeológusaként dolgozott, emellett a budapesti egyetemen karsztgeológiát és őslénytant oktatott. Nevéhez fűződik a Szeleta-barlang 1906-ban megkezdett feltárása, amellyel elindította a rendszeres magyarországi ősrégészeti kutatásokat. Később a Suba-lyuk, az István-barlang, a Pál-völgyi-barlang és számos más hazai barlang kutatását is vezette. Jelentős szerepet játszott a magyar barlangok feltérképezésében, védelmében és tudományos feldolgozásában. 1913-ban alapítója és első szerkesztője volt a Barlangkutatás című folyóiratnak, majd a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának, később a Magyar Barlangkutató Társulatnak is vezető tisztségviselője lett. 1929-ben elkészítette az első magyar barlangvédelmi törvénytervezetet, és létrehozta az első hazai barlangtani gyűjteményt. Főbb művei közé tartozik A magyar barlangkutatás ősrégészeti eredményei, A jégkor embere Magyarországon, valamint számos monográfia a Bükk és más magyarországi barlangok földtani és őslénytani kutatásáról. Munkásságával a magyar karsztkutatás és paleoantropológia nemzetközileg is elismert úttörőjévé vált. Vigh Gyula a két világháború közötti magyar geológia egyik meghatározó kutatója volt, aki mestere, Schafarzik Ferenc tudományos szemléletét vitte tovább, különösen a gyakorlati geológia és a földtani térképezés területén. Jó állapotban.
Megosztom ezt a tételt:
  • Ellenőrzött
    tételek
  • Gyors
    tételátadás
  • Rugalmas
    kapcsolat

12 ajánlott termék ebben a kategóriában