Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
361. tétel
| Kikiáltási ár: |
2 000 Ft
5.5 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Különlenyomat. Gesell Sándor |
| A Nagy-Veszverés, Rozsnyó város és Rekenyefalu közötti terület földtani viszonyai. |
| Budapest, 1904. Franklin. 8 l. |
| Különlenyomat a Magyar Királyi Földtani Intézet 1903. évi jelentéséből |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 15 x 22 |
| Súly: 20 g |
| Gesell Sándor (1873–1933) magyar geológus és bányageológus volt, a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa. Főként a Felvidék érces vidékeinek földtani térképezésével, valamint a bányászat számára fontos kőzet- és ércelőfordulások kutatásával foglalkozott. Legjelentősebb kutatásai: a Gömör–Szepesi-érchegység földtana, Rozsnyó, Dobsina és környékének vas- és rézérctelepei, bányaföldtani felvételek és részletes geológiai térképezés. A bemutatott, 1904-ben megjelent tanulmány a Rozsnyó és Rekenyefalu közötti terület földtani felépítését ismerteti, különös tekintettel a bányászati szempontból fontos kőzetekre és ércesedésekre. Munkái a 20. század eleji magyar bányaföldtan alapvető forrásai közé tartoznak. Dr. Vígh Gyula két tulajdonosi bejegyzésével, valamint Kadic Ottokár tulajdonosi bejegyzésével. Kadić (Kadics) Ottokár (1876–1957) geológus, paleontológus, barlangkutató és egyetemi tanár, a magyar tudományos barlangkutatás és ősemberkutatás megalapítója volt. A Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársaként, majd főgeológusaként dolgozott, emellett a budapesti egyetemen karsztgeológiát és őslénytant oktatott. Nevéhez fűződik a Szeleta-barlang 1906-ban megkezdett feltárása, amellyel elindította a rendszeres magyarországi ősrégészeti kutatásokat. Később a Suba-lyuk, az István-barlang, a Pál-völgyi-barlang és számos más hazai barlang kutatását is vezette. Jelentős szerepet játszott a magyar barlangok feltérképezésében, védelmében és tudományos feldolgozásában. 1913-ban alapítója és első szerkesztője volt a Barlangkutatás című folyóiratnak, majd a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának, később a Magyar Barlangkutató Társulatnak is vezető tisztségviselője lett. 1929-ben elkészítette az első magyar barlangvédelmi törvénytervezetet, és létrehozta az első hazai barlangtani gyűjteményt. Főbb művei közé tartozik A magyar barlangkutatás ősrégészeti eredményei, A jégkor embere Magyarországon, valamint számos monográfia a Bükk és más magyarországi barlangok földtani és őslénytani kutatásáról. Munkásságával a magyar karsztkutatás és paleoantropológia nemzetközileg is elismert úttörőjévé vált. Vigh Gyula a két világháború közötti magyar geológia egyik meghatározó kutatója volt, aki mestere, Schafarzik Ferenc tudományos szemléletét vitte tovább, különösen a gyakorlati geológia és a földtani térképezés területén. Jó állapotban. |