Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
362. tétel
| Kikiáltási ár: |
2 000 Ft
5.5 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Különlenyomat. Inkey Béla |
| A zágrábi 1880. évi földrengés forgatási tüneményeiről. |
| Budapest, 1881. Légrády Testvérek. 10 l. |
| Magyarhoni Földtani Társulat |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 17 x 24 |
| Súly: 30 g |
| Inkey Béla (1851–1921) geológus és bányamérnök volt, a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa. Pályája elején főként a földrengések, valamint a szerkezetföldtan kérdéseivel foglalkozott, később bányaföldtani és gyakorlati geológiai kutatásokat végzett. A magyar szeizmológia első nemzedékéhez tartozott, és több tanulmányban dolgozta fel a 19. század jelentős földrengéseit. A dolgozatot a Magyarhoni Földtani Társulat 1881. február 9-i szakülésén adta elő a szerző. A tanulmány az 1880. november 9-i zágrábi földrengés egyik különleges jelenségét, az épületekben és tárgyakban megfigyelt forgató (rotációs) hatásokat vizsgálja. A 19. század végén ez a szeizmológia egyik legtöbbet vitatott kérdése volt. Kissé kopottas, enyhén sérült, ritka. Dedikált példány: „Lóczy Lajos tanárnak barátilag a szerző.” Ritka, különleges, korai szeizmológiai különlenyomat értékes dedikációval. Lóczy Lajos (1849–1920) geológus, földrajztudós, Ázsia-kutató és egyetemi tanár a magyar földtudomány egyik legnagyobb alakja volt. Zürichi tanulmányai után részt vett gróf Széchenyi Béla 1877–1880-as kelet-ázsiai expedícióján, ahol Kína és a Himalája földtani viszonyait kutatta. Megfigyelései nemzetközi hírnevet szereztek számára, különösen Közép-Ázsia földtani fejlődésének magyarázata terén. 1883-tól a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa, majd 1908-tól igazgatója volt. A budapesti tudományegyetemen az egyetemes földrajz professzoraként nemzedékek egészét nevelte, és hosszú éveken át a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként is működött. Nevéhez fűződik a Balaton tudományos kutatásának megszervezése és a monumentális, többkötetes A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei című mű szerkesztése, amely ma is alapvető forrás a tó földtani és földrajzi kutatásában. Kutatásai a tektonika, a geomorfológia, a rétegtan és az őslénytan területére is kiterjedtek. |