Maderspach Károly (1791-1849) | 141. Mike Portobello aukció | Kézirat - aprónyomtatvány. I. Történelmi, közigazgatási iratok, oklevelek, kéziratok, levelek.

Licitjeim

Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.

A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:

Tovább

Megfigyelt tételek

Ön még nem állított be megfigyelt tételt.

Kosár (0 termék, 0 g)

A Kosár üres.

Összesen: Ft

Vásárlás folytatása

Előző tétel

Ugrás

Következő tétel

Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:

Ettől	Eddig	Licitlépcső
Ft-tól	4 999 Ft-ig	200 Ft
5 000 Ft-tól	9 999 Ft-ig	500 Ft
10 000 Ft-tól	49 999 Ft-ig	1 000 Ft
50 000 Ft-tól	99 999 Ft-ig	2 000 Ft
100 000 Ft-tól	199 999 Ft-ig	5 000 Ft
200 000 Ft-tól	499 999 Ft-ig	10 000 Ft
500 000 Ft-tól	999 999 Ft-ig	20 000 Ft
1 000 000 Ft-tól	-	50 000 Ft

Megfigyelem

840. tétel

Maderspach Károly (1791-1849) kohómérnök, a szabadságharc mártírja és felesége, Buchwald Franciska esküvőjére írt, selyemre festett díszes köszöntő 1830-ból.A különleges ornamentikájú, keretléces köszöntőt egy bizonyos S. W. Saatzow írta német nyelven. Érdekesség, hogy a verssorok akrosztikonként működnek, a kezdőbetűk kiadják a Maderspach nevet.

Kikiáltási ár:	24 000 Ft
Licitálható	(várható lejárat)
Katalógus adatok:	141. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. I. Történelmi, közigazgatási iratok, oklevelek, kéziratok, levelek.

Licitálok

Regisztráció

LICITÜGYNÖK BEÁLLÍTÁSA: Itt tud vételi megbízást beállítani.

Beállítom

Maderspach Károly (1791-1849)

kohómérnök, a szabadságharc mártírja és felesége, Buchwald Franciska esküvőjére írt, selyemre festett díszes köszöntő 1830-ból.A különleges ornamentikájú, keretléces köszöntőt egy bizonyos S. W. Saatzow írta német nyelven. Érdekesség, hogy a verssorok akrosztikonként működnek, a kezdőbetűk kiadják a Maderspach nevet.

Arad, 1830. július 25. 1 nagy méretű lap, kartonra kasírozva.

M: 30 x 44 cm.

Súly: 200 g

Maderspach Károly (1791-1849) kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója. Maderspach Ferenc honvéd alezredes bátyja, Maderspach Károlyné Buchwald Franciska férje. Károly tanulmányait a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte. Oravicán vegyészként kezdett dolgozni, majd a Hoffmann Testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasmű Társulat társtulajdonosa lett. Jelentős szerepe volt a mintegy négyezer munkást foglalkoztató társaság felvirágoztatásában. Nemzetközi viszonylatban is jelentős találmánya, a Maderspach-féle, íven függő vonórudas vashíd fontos állomása a hídépítés történetének. Az 1830-as években három hidat építettek az ő tervei alapján, Lugoson a Csuka-patak felett, Herkulesfürdőn a Cserna folyó felett és Karánsebesen a Temes felett. 1839-ben pályázatot nyújtott be az állandó Pest–Buda hídra is. Maderspach Károly mindig igaz magyarnak érezte magát, így az 1848–as szabadságharc idején gondolkodás nélkül tűzte ki a nemzetiszínű lobogót a vasgyáruk tetejére. Lelkes híve volt a magyar ügynek. A szabadságharc idején a ruszkabányai vasgyáruk fontos szerepet játszott a magyar honvédség támogatásában. Fegyverekkel és ágyúgolyókkal látták el a hadsereget. Bem tábornok seregének 20 000 lándzsát és egyéb más fegyvert is szállítottak. Maderspach Károly és felesége, Buchwald Franciska a honvéd hadseregek vereségei után is kitartottak a nemzet ügye mellett. A temesvári csata után számos honvédnek nyújtottak segítséget. 1849 augusztusában, a menekülések idején megfordult házukban Bem József, Kmety György, Guyon Richárd és Stein Miksa is. Miután a császári csapatok 1849. augusztus 22-én Gröber százados vezetésével bevonultak Ruszkabányára, Gröber egy koholt vád alapján Maderspach Károlynét elfogatta, és nyilvánosan megvesszőztette. Maderspach Károly nem tudta elviselni a feleségét ért megaláztatást, és még ugyanebben az órában egy, a saját gyárukban készült mozsárágyúval agyonlőtte magát. Az aradi születésű Buchwald Franciska (1804-1880) Maderspach Károly hős felesége volt. A Haynau parancsára elrendelt megvesszőztetése koholt vádon alapot. A hamis vád az volt ellene, hogy a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut felöltöztetett volna császári egyenruhába, és gúnyversek kíséretében eltemettetett volna. Ez nem volt igaz. A megaláztatás után börtönbe is vetették. Maderspach Károlyné évtizedekkel túlélte a császári megtorlást, 1880-ban halt meg Budapesten. Maderspach Károly öngyilkosságának színhelyén, Ruszkabányán, a Mozsár hegyen, 1909. október 10-én emlékművet emeltettek gyermekei, és nagy ünnepség keretében felállították édesanyjuknak erre az ünnepségre újraöntött bronz mellszobrát. Ennek eredetije 1840 táján készült, és a családi hagyomány Ferenczy István szobrászművésznek tulajdonítja. A mellszobor a későbbiekben eltűnt, és az emlékművet is áthelyezték, de a talapzata még ma is látható Ruszkabányán. A 48-as hősök eredeti tárgyait, fegyvereit, ruháit, kokárdáit, zászlókat és egyéb relikviákat a Hadtörténeti Múzeum őrzi. Ritka, becses darab.