Sok izgalmas, érdekes szenvedély van a világon, mégis a vadász-irodalom a legnagyobb terjedelmű. A vadászokban mintha kevesebb lenne az önmérséklet, mint más sportok híveiben. Ha valaki megszerez egy alapfokú vízijártassági bizonyítványt, és kölcsönvitorláson áthajózik Füredtől Tihanyig, majd vissza, az még nem feltétlenül ír tengerészkönyvet. Viszont az a túlsúlyos hivatalnok, aki két hétig fizetővendégként vadászott Afrikában, gyakran könyvet ír a fekete földrészen történő vadászatról! Nem szerettem volna ezeknek a könyveknek a sorát szaporítani. Éppen ezért mindig fennen hangoztattam, hogy nem fogok vadászkönyvet írni, de végül csak győzött az exhibicionizmus, és nekiálltam alkotni. Ha más írhat rossz könyvet, nekem is szabad! Részben azért gyűjtöttem egybe ezeket, mert a vadászat számtalan formája, módja közül számomra a hegyek között történő a legkedvesebb. Mert ott általában nehezebbek a körülmények, az eredményességet kevésbé befolyásolják az anyagiak, nagyobb a jelentősége az egyéni teljesítménynek és a vadászszerencsének. Ott fenn nincs �kikötött� bika. Ez persze nem megállapítás, csak elfogult személyes meggyőződésem. Válogatásom másik alapelve az volt, hogy a következő történetek , többségükben nem túl gyakori helyszíneken játszódnak vagy viszonylag ritka vadakról szólnak. Remélem, különlegességük feledteti az írások egyéb hiányosságait.