''Vadász Géza, ez a vén kéjenc - mondja talán a prűd olvasó -, ennek máson se jár az esze!'' Máson se, az igaz, de minek a más, ha ezt így győzi? És nem ésszel, hanem ihletett sóvárgással. A kéjre sóvár, persze, de kínálja is a kéjt, az olvasásét: olyan ízeket, amelyektől már elszoktunk. Régimódi költő, igen - mintha átaludta volna az utóbbi hetven-nyolcvan évet, de ami a versekben dobog, lüktet, pulzál: nos, az minden csak nem az antikvárium pora!'' (Várady Szabolcs) ''Erósz, és a képzelet győzelme a körülmények felett. A költészet diadala.'' (Barna Imre) ''Ugyan hányan írtak nálunk ilyen szakszerűen a szerelem természetéről? Jobb, ha így mondom: a szerelem fiziológiájáról. A testről, csak a testről, bár mégis ott van mögötte a lélek. Játékos, léha, huncut, pajzán, szabados, de úgy is: megejtően komoly. Hogy is mondjam? Szemérmetlenül áhítatos.'' (Lator László)