Az eredetileg álnéven írt, önéletrajzi szenvedélyregény a második világháború utáni Londonban játszódik. "Szalonképtelennek" ítélt jelenetei miatt botrányt kavart, és a korabeli angol cenzúra betiltotta. Először 2001-ben jelent meg a szerző valódi nevén. Templeton hősnője, az elegáns, művelt, épp válófélben lévő Louise Walbrook életében először ül be egyedül egy londoni kocsmába. Kisvártatva egy ismeretlen hang szólal meg mögötte: "Jöjjön, majd másutt megiszunk valamit!" Louise engedelmeskedik, és egy órán belül, egy magányos kerti kőpadon a férfi, akinek még a nevét sem tudja, magáévá teszi. Így kezdődik ez az elképesztő szerelmi történet, melynek mágikus vonzása alól a hősnő - s az olvasó - nem képes kivonni magát. Mi késztet egy okos, tapasztalt nőt arra, hogy szó nélkül odaadja magát egy Mefisztó-külsejű idegennek? Hogy néhány hét alatt a férfi minden szeszélyét kiszolgáló rabjává váljon? A testi kapcsolat intim részletei mellett a lélek kitárulkozása jellemzi a regényt. Az olvasó megrázó dráma tanúja lehet, amely nem csupán történeténél, de irodalmi értékénél fogva is maradandó alkotás, visszhangja talán csak a Lady Chatterley szeretőjéhez hasonlítható. Edith Templeton 1916-ban született Prágában. Fiatal lányként vándorolt ki Angliába. Első novellái a The New Yorkerben tűntek fel az ötvenes években, majd sorra jelentek meg regényei Angliában. 1956-ban második férjével, a nepáli királyság ismert kardiológusával áttelepült Indiába, jelenleg az olasz tengerparton, Bordigherában él.