Szvorényi József nyelvész, irodalomtörténész, az MTA tagja, a 19. század méltatlanul elfeledett tudós tanára. A ciszterci rend tagjaként pap-tanári és pedagógiai munkássága Zircen kezdődött, Székesfehérváron folytatódott, Egerben teljesedett ki, ahol évtizedeken keresztül a ciszterci főgimnázium tanára, majd igazgatója. Szakmai és baráti kapcsolatban állt többek között Czuczor Gergellyel, Fáy Andrással, Szarvas Gáborral, Szemere Pállal és Vörösmarty Mihállyal. Vezérelve az volt, hogy miképpen lehet a nyelvtani, nyelvhasználati és irodalmi tudnivalókat minél eredményesebben hasznosítani az oktatásban. Ezt bizonyítják tankönyvei: Ékesszólástan, Magyar nyelvtan, Gyakorlati tanácsok a házi- és köznevelés körében. Korát megelőzve foglalkozott a felnőttoktatás elméletével és gyakorlatával. Tudományos igényességgel vizsgálta szólás- és közmondáskincsünket, értékelte a nyelvújítás szóalkotásait, közreadta Vitkovics Mihály és Szemere Pál alkotásait. Eger városa mindvégig igyekezett megőrizni emlékét. Születésének közelgő 200. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy sokoldalú tevékenysége a "Tudós tanárok - tanár tudósok" sorozatnak és dr. Szecskó Károly történész kutatómunkájának köszönhetően immár országosan ismertté váljék.