Filozófiai kislexikon Kossuth Könyvkiadó1970 + Esztétikai kislexikon Kossuth Könyvkiadó 1969 - A szocialista kultúrforradalom korábban sosem tapasztalt méretekben kiszélesítette a művészetek iránt érdeklődők rétegét, s a művészettel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek vitái, a művészetelmélet új eredményei egyre nagyobb visszhangot keltenek a kulturált közönség mind tágabb köreiben. Ily módon az esztétika filozófiai elvontságú fogalmai is fel-felbukkannak társasági beszélgetésekben, baráti vitákban: az esztétika ezoterikus tudományból a közművelődés szerves részévé fejlődik társadalmunkban. Lexikonunk elsődleges célja az, hogy a maga lehetőségeivel minél hatékonyabban elősegítse ezt a fejlődést. Szerkesztésekor ezért azokat a szempontokat állítottuk előtérbe, amelyek a hazai közönség és az ismeretterjesztő jelleg igényeit reprezentálják. az esztétika tudománya immáron több mint kétezer esztendős múltra tekinthet vissza, s jelentősebb irányzatai közül nem egy akad, amelyiknek kategóriarendszere teljes kifejtés esetén önmagában is kitöltené kiadványunk terjedelmét. Az ismereteknek e szinte határtalan gazdagságából lexikonunk a címszavak válogatásában és megszövegezésében mindig az aktuális közönségigény által meghatározott információkat emelte ki. A marxista-leninista elmélet napjainkban különlegesen felgyorsult fejlődése egyrészt igen kedvező lehetőségeket nyújtott e kézikönyv szerkesztéséhez, hiszen módot adott arra, hogy a korábbi kiadványokhoz képest korszerűbb, gazdagabb képet nyújtsunk az érintett problémákról. Másrészt éppen ez a fejlődés késztet annak nyomatékos hangsúlyozására, hogy a lexikonban rögzített eredmények semmiképpen nem tekinthetők megfellebbezhetetlen dogmáknak. A kutatások jelen helyzetét kellett alapul vennünk: jórészt ez magyarázza az egyes témakörök kifejtésének aránybeli és színvonalbeli különbségeit. Felvettük a lexikonba a marxista esztétika minden fontosabb fogalmát, részletesebb kifejtést szentelve azoknak, amelyeknek elméletében a hagyományos kutatás letisztult, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak alapvetéseire támaszkodó eredményeit mutathatjuk fel. Nem mellőztük azonban azokat a fogalmakat sem, amelyek vitáink kereszttüzében állnak: igyekeztünk minél objektívebben ismertetni az egymással szemben álló nézeteket, és elfogulatlanul megállapítani, hogy a viták eddigi eredményei melyik álláspont igazságát valószínűsítik meg. A szövegek kialakításakor előtérbe állítottuk a hazai közvéleményt leginkább érdeklő problémákat, a mai magyar szakirodalom legjobb teljesítményeit és legfigyelemreméltóbb vitaálláspontjait, de teret adtunk természetesen a külföldi marxista elmélet nálunk ismert vagy megismertetendő szempontjainak is, és olyan esetekben, amikor ez szükségesnek mutatkozott, nem mulasztottuk el, hogy röviden vázoljuk a polgári esztétikák vonatkozó gondolatmeneteit.