Jelenleg nincs olyan futó aukció, amelyben Ön licitet adott volna le.
A gombra kattintva nézze meg korábbi aukcióinkat:
Ön még nem állított be megfigyelt tételt.
Tájékoztató - licitlépcsőink az aktuális licittől függően:
| Ettől | Eddig | Licitlépcső |
| Ft-tól | 4 999 Ft-ig | 200 Ft |
| 5 000 Ft-tól | 9 999 Ft-ig | 500 Ft |
| 10 000 Ft-tól | 49 999 Ft-ig | 1 000 Ft |
| 50 000 Ft-tól | 99 999 Ft-ig | 2 000 Ft |
| 100 000 Ft-tól | 199 999 Ft-ig | 5 000 Ft |
| 200 000 Ft-tól | 499 999 Ft-ig | 10 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | 999 999 Ft-ig | 20 000 Ft |
| 1 000 000 Ft-tól | - | 50 000 Ft |
366. tétel
| Kikiáltási ár: |
1 000 Ft
2.8 EUR |
| Licitálható | (várható lejárat) |
| Katalógus adatok: | 155. Mike Portobello aukció, Kézirat - aprónyomtatvány. VII. Természettudományi kéziratok, aprónyomtatványok. |
| Különlenyomat. Kretzoi Miklós |
| A Gombaszögi barlang ragadozó emlősei. Német nyelven. |
| Budapest, 1938. (Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Pécs.) 48 l. 3 t. |
| Annales Musei Nationalis Hungarici. Pars Mineralogica, Geologica, Palaeontologica XXXI. kötet (1937–1938) . |
| Fűzve, kiadói borítékban. |
| 18 x 24 |
| Súly: 160 g |
| Dr. Kretzoi Miklós (1907. február 9., Budapest – 2005. március 15., Budapest) a 20. század egyik legjelentősebb magyar gerinces őslénykutatója, geológusa és paleoantropológusa volt. Munkássága alapvetően hozzájárult a Kárpát-medence harmad- és negyedidőszaki emlősfaunájának, valamint az ősemberkutatásnak a fejlődéséhez. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, majd 1930-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geológiából, őslénytanból és földrajzból. Pályája elején a Magyar Királyi Földtani Intézet önkéntes munkatársa volt. 1933–1941 között a MAORT (Magyar–Amerikai Olajipari Rt.) geológusaként és geofizikusaként dolgozott. A második világháború alatt a Magyar Nemzeti Múzeum geológiai és őslénytani gyűjteményének vezetője lett. 1950-től ismét a Földtani Intézetben dolgozott, amelynek 1956–1958 között igazgatója volt. Később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen vezette az Állattani és Embertani Tanszéket. Kretzoi elsősorban a fosszilis emlősök rendszertanával foglalkozott. Több száz kihalt emlősfajt írt le, és számos ma is használatos tudományos nevet alkotott.Legfontosabb kutatásai: a rudabányai miocén emberszabású majmok (Rudapithecus és rokon formák) feltárása, a vértesszőlősi ősember kutatásának irányítása László Vértessel együtt a magyarországi pliocén és pleisztocén emlősfaunák feldolgozása, a ragadozó emlősök és ormányosok fejlődéstörténetének vizsgálata. Nevéhez fűződik a rudabányai ásatások nemzetközi hírűvé tétele. Az itt előkerült mintegy 10 millió éves emberszabású maradványok a későbbi emberré válás kutatásának fontos leletei lettek. Vigh Gyula a két világháború közötti magyar geológia egyik meghatározó kutatója volt, aki mestere, Schafarzik Ferenc tudományos szemléletét vitte tovább, különösen a gyakorlati geológia és a földtani térképezés területén. Ez Kretzoi egyik korai fő műve, amely nemzetközileg is ismertté tette a nevét. Ebben dolgozta fel a gombaszögi (ma Gombasek, Szlovákia) alsó pleisztocén lelőhely ragadozó emlőseit. A tanulmányban számos fosszilis ragadozót ír le, meghatározza a fauna korát, összehasonlítja európai lelőhelyekkel, és ennek alapján következtet az alsó pleisztocén rétegek korára. Ez a munka hosszú időn keresztül alapvető hivatkozás volt a közép-európai negyedidőszaki emlősfauna kutatásában. A dolgozatban feltárt ragadozók között szerepelnek a hiéna, a kardfogú tigris, a medve, a farkas, a róka és a menyétfélék fosszíliái. Kretzoi ezek rendszertanát részben új alapokra helyezte. Dr. Vigh Gyulának dedikálva. A széleken enyhén gyűrődött. |